Tarts velünk! Lehetőséged lesz a túrázáson és kikapcsolódáson kívül sok optimista és életvidám emberrel megismerkedni!
Könnyed szekszárdi gyalogtúránk után, minőségi borokat kóstolunk egy varázslatos hangulatú pincében.
A természetben együtt töltött túranapot a szívélyes vendéglátás koronázza meg a decsi Fritz Tanya Borházban.
A részvétel szabadon választott – Kedv, Vágy és Hangulat kérdése!
Várunk Benneteket sok szeretettel!
Találkozó:
Szeptember 08-án, szombat reggel 09:00-kor találkozunk a Sötétvölgyi horgásztó parkolójában
Budapestről 2 óra utazási idővel érdemes számolni.
Megközelítés: Budapest – M6 – Szekszárd – Sötétvölgyi horgásztó
Túraútvonal:
Szombat: A szekszárdi Sötétvölgy csodái
Vasárnap: A pörbölyi Duna töltés meseszép ártéri világa
A túraútvonal változás jogát fenntartjuk!
Péntek este: Gemenci Szarvasbőgés, Pörböly
Borkóstoló:
Fritz Tanya Borház, http://www.fritz-tanya.hu/
7 tételes kóstoló: Fehér Kadarka 2017, Decsi Zöld Szagos 2017, „Pink Párduc” Cabernet Rose 2017, Tanya Cuvee 2015, Pinot Noir 2014, Cabernet Franc 2014, Kékfrankos Prémium 2014
A pincészet a Fritz család évszázados hagyományaira épül. Őseik a jelenlegi Baden-Württemberg tartományban, Baden mellett található Würmersheim községből származnak, és dokumentáltan már 1635-től kezdve készítettek bort. A család számára fontos a múlt, a sváb családi tradíciók tisztelete, éppen ezért szeretnék folytatni a hagyományokat. Céljuk, hogy a lehető legjobb minőségű borokat készítsék ezen a kitűnő adottságú területen.
Szőlőterületeik a Szekszárdi borvidéken, a különleges mikroklímájú Aranydomb dűlőn találhatóak. Az évek során megtapasztalták, hogy ez a terület méltán kapta az Aranydomb nevet, hiszen valóban “aranyat érő” borokat lehet itt készíteni. Ma 30 hektár egybefüggő területen gazdálkodnak és boraik az elmúlt években rangos hazai és nemzetközi borversenyeken bizonyítottak. A világfajták mellett nagy hangsúlyt fektetnek a hazai fajtákra – mint a kadarka és kékfrankos -, mert véleményük szerint ezek a fajták tökéletesen kifejezik borvidék egyediségét.
Szállás:
Ökoturisztikai Központ 32 fő
Lehetőség van már pénteken délután/este is csatlakozni a csoporthoz a szálláson, a péntek esti szállás díja külön fizetendő.
Túra részvételi díj (szombat reggeltől vasárnap estig):
A 2 napos túravezetés ingyenes, minden egyéb költség egyénileg fizetendő. Borkóstoló 5.000 Ft, a szombat esti vacsora 3.000 Ft és szállás díj 5.000 Ft
Összesen: 13.000 Ft
Az bortúra sorozat linkje: http://zarandokkaland.hu/magyar-borturak/
A bortúra sorozat 2018 tervezett helyszínei és időpontjai:
Március 24-25. Balatonfüred – csopaki borvidék – Figula Pincészet
Április 14-15. Mátrai borvidék – Kovács Pince
Április 29-30. Badacsonyi borvidék – Laposa Borbirtok
Május 12- 13. Etyek-budai borvidék – Etyeki Kúria Borászat
Május 26-27. Somlói borvidék – Somlói Vándor Pince
Június 09-10. Egri borvidék – Gróf Buttler Borászat
Június 16-17. Dél-balatoni borvidék – Kislaki Bormanufaktúra
Július 07-08. Soproni borvidék – Jandl Borászat
Július 14-15. Neszmélyi borvidék – Gottwald Borászat
Szeptember 08-09. Szekszárdi borvidék – Fritz Tanya Borház
Szeptember 22-23. Villányi borvidék – Tiffán Ede Pincészete
Október 06-07. Móri borvidék – Sáfrán Pince
Október 20-21. Mátrai borvidék – Bárdos Pince
November 03-04. Tokaji borvidék – Naár Családi Pince és Szőlőbirtok
November 17-18. Tokaji borvidék – Gizella Pince
További információ: zarandokkaland@gmail.com
Telefon: +36302061206
Utazás:
Egyénileg vagy telekocsi rendszerben. Segítünk az autókat összeszervezni.
Étkezés:
Aki vegetáriánus, kérem tájékoztasson email üzenetben és jelezzük az igényeket a vendéglátó felé a szombat esti vacsorát illetően.
Mindenkinél legyen 2 napra elegendő hideg élelem, vásárlásra szombat reggel már nincs lehetőség illetve elegendő folyadék a szombati túrára. Javasolt mennyiség: 1,5 liter
Ruházat, felszerelés:
Kényelmes túraöltözet, több rétegben, esőkabát vagy esőponcsó, túra bakancs vagy beszálló cipő, kemény talpú rövid szárú túra cipő, túra zokni (+ tartalék mindkét napra), kamásli, 10-20 literes hátizsák, túrabot (saját igény szerint), nedves törlőkendők kicsi kiszerelésben, sapka, napszemüveg, naptej.
Lemondás:
A visszaigazolt részvétel lemondását csak az adott túra időpontját megelőző vasárnap éjfélig tudjuk elfogadni!
Ellenkező esetben a már megrendelt, lefoglalt szolgáltatások ellenértékét sajnos a jelentkezőre tovább kell hárítanunk. Megértéseteket nagyon köszönjük!
Esemény FB linkje:
Ha esetleg a Facebook eseménynél bejelölnétek, hogy “Ott leszek”, akkor első kézből értesülhettek az aktuális információkról. Nagyon hálásak vagyunk minden követőnknek, sok érdekes tartalommal próbáljuk megköszönni a bizalmatokat!
Szekszárdi borvidék
Az 1925 hektáron elterülő Szekszárdi Borvidék Magyarország egyik legősibb bortermelő területe, ahol a szőlőművelés hagyományai a római korig nyúlnak vissza. A borvidék a Szekszárdi dombság legkeletebbre eső keskeny területét foglalja magában, ami Szekszárd, Őcsény, Decs szőlőit jelenti. A terület központi települése természetesen Szekszárd, amely a legnagyobb szőlőterülettel rendelkezik és nevet ad a borvidéknek.
A népvándorlás korából nincsenek adatok, amelyek a szőlő- és borkultúra szerepére utalnának, igaz, azokról a népekről sem bőséges az ismerethalmazunk, akik ekkor ezen a vidéken éltek. Az Árpád korban a fejedelmi törzs szállásbirtokává tette a borvidék területét, amiben minden bizonnyal szerepet játszott központi fekvése, kedvező klimatikus viszonyai és gazdasági súlya. Az első írott emlék, 1267-ből származik. A dokumentum az esztergomi káptalan által kiadott I. Béla alapító oklevelét tartalmazó átirat, amely fölsorolja az 1061-es adományokat. Ebben szerepel a ,,vinea Crin’’, ,,vineam Bika et Fövesthelek’’, vagyis három szőlő. Azonban arról, hogy milyen szőlőről van szó és mekkora területet foglal el, ekkor egyelőre még nincs adat néhány évszázadig.
A török hódoltság korában a fehér bor mellett meghonosították a vöröset is. A borvidék méltán híres kadarkáját a törökök elől menekülő rácok hozták erre a vidékre. A török Üszküdarból eredeztethető kadarka nagy hírnévre tett szert és a szekszárdi borvidék jellegzetes fajtájaként ismert. A 16. sz. közepén a törökök szandzsák székhelyévé tették a várost, ám a pusztulás érdekes módon megkímélte a szőlőterületeket, sőt némelyüknek mohamedán tulajdonosa is volt. A török kitakarodásával a lakosság fő jövedelemforrása a szőlőművelésből adódott. A fejlődés töretlen volt az 1770-as évek végéig. A szekszárdi borvidék Habsburg Birodalom-szerte közismert jó hírneve miatt sokan törekedtek itteni szőlőterületek megszerzésére. A 18. század elején az apátok azt a kedvezményt adták a szőlőtermesztőknek, hogy csak tizeddel és nem kilenceddel tartoznak a bor után. A kedvezmények elsősorban a német telepeseket vonzották, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. A helyi és az új telepesek szaktudásának ötvöződése emelte a borvidék szőlőkultúrájának színvonalát. A század közepén már általános a héjonerjesztés és a bort is pincében tárolják. Egyre több szőlőt karóznak. A trágyázás sem ismeretlen ekkor, bár módját még nem igazán tudják. A bor termelése, kereskedelme komoly piaci tényezővé vált. Egy 1828-as feljegyzés 37 fehér és 29,fekete szőlőfajtát említ, köztük hat féle kadarkát. Egy-két évtized múlva azonban már csak néhány uralkodó szőlőfajtát említenek. A napóleoni háborúk folyamán a bor még keresettebb árucikké válik. A háborúk befejeztével 1815 után a kereslet jelentősen csökken, de a jó vörös bornak mindig maradt piaca, különösen német nyelvterületen híresült el a szekszárdi bor. A 19. sz. második felében pusztító filoxérajárványban óriási károkat szenvedett a szekszárdi szőlőállomány is. Az utóbbi évtizedekig a későn érő, jó évjárataiban kiváló zamatú bort adó Kadarka volt az uralkodó, újabban azonban a biztonságosabban termelhető Kékfrankos, Cabernet és Merlot került túlsúlyba.
A bortermelő tájak között külön rangot jelent a borvidéki besorolás. A Szekszárdi borvidék hazánk egyik kis területű, de igen híres vörösbortermelő vidéke. Történelmi múltja, hazai és nemzetközi hírneve alapján Szekszárd 1987. október 30-án a Nemzetközi Bíráló Bizottságtól megkapta a szőlő és a bor városa címet. A Szekszárdi borvidék Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kéty, Medina, Mórágy, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeinek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeire terjed ki. A borvidék központja a nevét is adó Szekszárd.
A borvidék területének 70 %-án kék, 30 %-án fehér szőlőt termelnek. A Szekszárdi borvidék jellemző szőlőfajtái közül több a világfajták közé tartozik: merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, chardonnay. A vidék jellegzetes borfajtája a bikavér.
A szekszárdi Sötétvölgy
A Sötétvölgy Természetvédelmi Terület 1977-ben létesült 511 hektáron. A védetté nyilvánítás fő célja a Szekszárdi-dombság területén még mezőgazdasági művelés alá nem vont területek élővilágának megőrzése, a lösz felszíni eróziós formáinak megóvása, valamint a területnek a térség környezeti-természetvédelmi nevelésébe vonása. A természetvédelmi területet 98 %-ban borítja erdő, melyek közül kiemelkedők a extrazonális szubmontán bükkösök, melyek elsősorban hegyvidéki területeken fordulnak elő, valamint szubmediterrán flóraelemekkel rendelkező virágos köris-molyhos tölgyes társulások. Az erdők jelentős részét gyertyános-tölgyes társulás alkotja. A terület kuriózuma Tolna megye legidősebb erdeje a 170 éves cseres tölgyes társulás. A természetvédelmi terület rendkívül gazdag botanikai értékekben is. Közel ötven védett növényfaj található itt, mint például a ligeti csillagvirág, a májvirág, szúrós csodabogyó, bíboros kosbor, vagy a turbánliliom. A Sötétvölgy különlegeségét az itt fészkelő védett és fokozottan védett madárfajok gazdagsága is mutatja. Ilyen fajok a holló, csuszka, fekete harkály, vagy a fokozott védelmet élvező békászósas és fekete gólya.
A gerinctelenek közül megfigyelhető itt havasi cincér, szarvasbogár és a kis-fehérsávos lepke. A területet hamar felfedezték maguknak a környék lakosai és Szekszárd kedvelt kirándulóhelyévé vált. Napjainkban már kiépített források, padok, esőbeállók, tűzrakó helyek várják az érdeklődőket. Szekszárd városa környezeti nevelési programjába vette a sötétvölgyi terepi programokat, és a kezelésben lévő táborban, mely a természetvédelmi terület határán található évente több száz gyereket táboroztat.
