Tarts velünk! Lehetőséged lesz a túrázáson és kikapcsolódáson kívül sok optimista és életvidám emberrel megismerkedni!
Könnyed somlói gyalogtúránk után, minőségi borokat kóstolunk egy varázslatos hangulatú pincében.
A természetben együtt töltött túranapot a szívélyes vendéglátás koronázza meg a Somló hegy szívében található Somlói Vándor Pincében.
A részvétel szabadon választott – Kedv, Vágy és Hangulat kérdése!
Várunk Benneteket sok szeretettel!
Találkozó:
Május 26-án, szombat reggel 09:30-kor találkozunk Somló hegyen (pontos cím a túra előtti napokban).
Budapestről 2,5 óra utazási idővel érdemes számolni.
Megközelítés: Budapest – M7 – Székesfehérvár – 8-as út – Veszprém – Somlóvásárhely
Túraútvonal:
Szombat: Somló-hegyi kirándulás (Taposókút – Kőkonyha – Margit-kápolna – Szent Márton kápolna – Somlói várrom – Szent Ilona kápolna)
Vasárnap: Kitaibel tanösvény
A túraútvonal változás jogát fenntartjuk!
Borkóstoló:
Somlói Vándor Pince, www.somloivandor.hu
5 tételes kóstoló: Furmint 2017, Olaszrizling 2017, Hárslevelű 2017, Sauvignon Blanc 2017, Juhfark 2017
A somlóhegyi újvonalas kispincét Kis Tamás borász-tulajdonos vezeti. A pincészet és a dűlő a hegy lábánál fekszik el, így az impozáns látvány garantált, ha valaki ellátogat ide. A pince a hagyományos borkészítési eljárásokat részesíti előnyben, így a hordók, bogyózók és érlelők mind fából készültek, és ezek képezik a borászat romantikus falusi hangulatának alapját is.
Kis Tamás 2010-ben végzett a Corvinus Egyetem Borászati karán. Ebben az évben az egyetemről lényegében egyenes útja vezetett az egri borvidék egyik hírességéig, a St. Andrea Pincészetig és Egerbe költözött. Ez az év volt viszont az első nagy találkozás Somlóval is. Első évjárat, egy hordócska bor, de mindenki számára meglepően lehengerlő.
Az első forgalomba került évjárat a 2011-es, 1200 palack. Kovács Antal felfedezi a borászt, jön a sok elismerés. Eger-Somló között ingázik szabad napjaiban, innen jön a névis: SOMLÓI VÁNDOR
2013 évben barátja segítségével saját pincét vesz, gyönyörű olaszrizlinggel, szép szüret kerekedik igazi szüreti hangulatban, a borok jók és már a saját pincébe érkeznek!
A következő évben kedvesével elhagyja Egert és Somlóra költözik. Takács Lajos birtoka Kis Tamás gondozásunkba került. Így a Somlói Vándor Pince nagy lehetőséget kapott.
Szállás:
Vendégházban 32 fő
Lehetőség van már pénteken délután/este is csatlakozni a csoporthoz a szálláson, a péntek esti borkóstoló (Kolonics Pincészet) és szállás díja külön fizetendő.
Túra részvételi díj (szombat reggeltől vasárnap estig):
A 2 napos túravezetés ingyenes, minden egyéb költség egyénileg fizetendő. Borkóstoló 4.000 Ft, a szombat esti vacsora 3.000 Ft és szállás díj 5.000 Ft
Összesen: 12.000 Ft
Az bortúra sorozat linkje: http://zarandokkaland.hu/magyar-borturak/
A bortúra sorozat 2018 tervezett helyszínei és időpontjai:
Március 24-25. Balatonfüred – csopaki borvidék – Figula Pincészet
Április 14-15. Mátrai borvidék – Kovács Pince
Április 29-30. Badacsonyi borvidék – Laposa Borbirtok
Május 12- 13. Etyek-budai borvidék – Etyeki Kúria Borászat
Május 26-27. Somlói borvidék – Somlói Vándor Pince
Június 09-10. Egri borvidék – Gróf Buttler Borászat
Június 16-17. Dél-balatoni borvidék – Kislaki Bormanufaktúra
Július 07-08. Soproni borvidék – Jandl Borászat
Július 14-15. Neszmélyi borvidék – Gottwald Borászat
Szeptember 08-09. Szekszárdi borvidék – Fritz Tanya Borház
Szeptember 22-23. Villányi borvidék – Tiffán Ede Pincészete
Október 06-07. Móri borvidék – Sáfrán Pince
Október 20-21. Mátrai borvidék – Bárdos Pince
November 03-04. Tokaji borvidék – Naár Családi Pince és Szőlőbirtok
November 17-18. Tokaji borvidék – Gizella Pince
További információ: zarandokkaland@gmail.com
Telefon: +36302061206
Utazás:
Egyénileg vagy telekocsi rendszerben. Segítünk az autókat összeszervezni.
Étkezés:
Aki vegetáriánus, kérem tájékoztasson email üzenetben és jelezzük az igényeket a vendéglátó felé a szombat esti vacsorát illetően.
Mindenkinél legyen 2 napra elegendő hideg élelem, vásárlásra szombat reggel már nincs lehetőség illetve elegendő folyadék a szombati túrára. Javasolt mennyiség: 1,5 liter
Ruházat, felszerelés:
Kényelmes túraöltözet, több rétegben, esőkabát vagy esőponcsó, túra bakancs vagy beszálló cipő, kemény talpú rövid szárú túra cipő, túra zokni (+ tartalék mindkét napra), kamásli, 10-20 literes hátizsák, túrabot (saját igény szerint), nedves törlőkendők kicsi kiszerelésben, sapka, napszemüveg, naptej.
Lemondás:
A visszaigazolt részvétel lemondását csak az adott túra időpontját megelőző vasárnap éjfélig tudjuk elfogadni!
Ellenkező esetben a már megrendelt, lefoglalt szolgáltatások ellenértékét sajnos a jelentkezőre tovább kell hárítanunk. Megértéseteket nagyon köszönjük!
Esemény FB linkje:
Ha esetleg a Facebook eseménynél bejelölnétek, hogy “Ott leszek”, akkor első kézből értesülhettek az aktuális információkról. Nagyon hálásak vagyunk minden követőnknek, sok érdekes tartalommal próbáljuk megköszönni a bizalmatokat!
Somlói borvidék
A 432 méter magas Somló a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából emelkedik ki. A hegy közigazgatásilag Veszprém megyében, Devecsertől hat kilométerre fekszik. A Somló körüli falvak Doba, Oroszi, Borszörcsök, Somlóvásárhely, Somlójenő,
Tüskevár, Iszkáz, Somlóvecse és Somlószőlős.
A Somló időjárási viszonyai többnyire megegyeznek a régió időjárásával. Az uralkodó szélirány északnyugati. A borvidék szempontjából jelentős helyi időjárási jelenség, hogy jégeső aránylag ritkán éri a Somlót. Rendszerint a jégeső a hegy aljáig vonul, majd a felhő kétfelé válik, és a Somló csekély kárral menekül meg a jégtől. Ez alól a 2008-as év kivétel volt amikor a jég az 1972-es nagy jégveréshez mérhető károkat okozott. A néphit szerint, ha az ormot borító köd Zalának megy (“pipál” a Somló), akkor eső várható, ha pedig a köd a Bakonynak fordul, akkor kétséges az eső.
A szőlő érlelésének az aránylag meleg éghajlaton kívül a fekete bazalt hőelnyelő tulajdonsága is kedvez. A bazalt a nappal elnyelt hőmennyiséget éjjel egyenletesen visszasugározza. A szőlőket így folyamatosan meleg veszi körül ez pedig szemek érlelését kedvezőbben befolyásolja. A gazdag (földpát, olivin, augit, magnetit stb.) ásványi összetételű bazalt mállásából származó, kitűnő termőtalaj és az egyenletes meleg egyaránt hozzájárulnak a somlói bor egyediségéhez és minőségéhez. A Somlón a római korban kezdtek gazdaságilag is jelentős mértékben szőlőt termelni. Mint borvidék regionális illetve országos jelentőségűvé azáltal vált, hogy I. Szent István király a Torna patak mellé bencés apácamonostort alapított és a monostornak a királyi uradalomból a Somló hegy vásárhelyi és dobai oldalán szőlőterületeket adományozott. Az 1242-es tatárjárás után épített vár védelme alatt álló és ezáltal fejlődésnek induló Somlóvásárhely regionális jelentőségű településsé nőtte ki magát.
A somlói bor különlegességére és minőségére enged utalni nemcsak az, hogy a hegyen főúri és udvari birtokok is alakultak a 11-14. század során, hanem az is, hogy egy 1511-ben kelt urbárium szerint szőlőt a város engedélye nélkül csak közvetlen családtagnak szabadott eladni. Vagyis a város és a földesurak törekedtek arra, hogy a szőlőbirtokok ne aprózódjanak el és helyi ellenőrzés alatt maradjanak.
A mai hegyközségi rendszer elődje a hegybéli helység már a 14. században szabályozó és ellenőrző hivatalként létezett. A somlói helység élén a hegybíró és az ő segítői, a hegymesterek, valamint a szőlőpásztorok álltak. Ezek a választott tisztségviselők gondoskodtak arról, hogy a szőlőben rend legyen. Már a középkor évszázadai alatt szigorú szabályok biztosították nemcsak a minőségi bor termelését, de az általános rendet és fegyelmet is a szőlőben. Komoly büntetés terhe mellett szabályozta például a szőlőtermelők közössége a szüret időpontját. De tilos volt káromkodni, egymást szidalmazni vagy szemérmetlenkedni a szőlőben. A korai hegyközség rendje a kor társadalmi berendezkedéséhez képest meglepően demokratikus volt, hiszen rangtól és címtől függetlenül egységes büntetést kaptak a rend ellen vétők. Különösen érdekes és mai viszonyok szempontjából is tanulságos, hogy az ősi hegytörvény többek között tiltotta a fák engedély nélküli kivágását, a ragadozó madarak fészkeinek zavarását (csökkentve ezzel a seregélyek és más madarak által okozott kárt), a föld parlagon hagyását és a meghatározott időpont előtti szüretet.
A somlói borvidék történelmében fordulópontnak számít a 17. század elejétől a 18. század közepéig tartó pereskedés a vásárhelyi szőlőbortokos parasztok és az apácakolostor között. Az apácák meg akarták növelni a földjeiket művelő parasztok robot kötelezettségeit, ami viszont felháborította a több évszázados rendhez szokott parasztokat. A pereskedés évtizedei sokat ártottak a somlói bornak, ugyanakkor közösséggé is kovácsolta a vásárhelyi szőlőbirtokosokat. A 18. században az osztrák vámpolitika változásainak köszönhetően a magyar borok külföldi piacokra való eljutása nehezebbé vált. Emiatt a belföldi borkereskedelemben túlkínálat alakult ki. A piac nehezedésére sok helyen az alacsonyabb hozamot adó és így költségesebb termelésű minőségi szőlőket bőtermő, hitvány fajtákkal kezdték lecserélni és egyre terjedt a borhamisítás gyakorlata is. A Somlón a helyzetre 1752-ben egy szigorú eredetvédelmi és minőségbiztosító szabályzat bevezetésével reagáltak.
Ehhez hasonló horderejű szabályozás és változás a somlói viszonyokban az 1868-as somlói rendszabályozás volt. Az 1848-as áprilisi törvények folyamodványaként tekinthető, hogy ekkor véglegesen felszabadultak a szőlőföldek is. Ebben az időben jelent meg egy sor olyan szabályozás, amelyek a mai viszonyok alapját is adják. Ekkor szabályozták például a somlói napszámosok munkarendjét és munkaidejét, de ezek a szabályok gondoskodtak a somlói vadvilág és környezet védelméről is. Az 1870-es években a szigorú és praktikus szabályozásnak köszönhetően a Somló szőlő és bortermelése virágzott. 1888. szeptember 10-én viszont beütött a Somlón is a filoxéra-vész és a prosperitásnak hirtelen vége szakadt. Sok kisbirtokos tönkrement és a Somló birtokszerkezete teljesen átalakult. Sok egykori szőlőbirtokos napszámba kényszerült, sokan pedig megváltak a szőlőiktől. A filoxéra-vész után sok birtokos nem a régi, hanem bőtermő ugyanakkor gyenge minőséget adó fajtákat telepített. Ezekben az évtizedekben sokat romlott a somlói bor híre.
A második világháború során még az államosítás előtt is komoly szerkezeti változások mentek végbe a Somlón. A főnemesi és az egyházi birtokokból először földet osztottak, hogy 1946-ban majd államosítsanak szinte minden birtokot. Az ezt követő évtizedekben a minőségi bortermelés teljesen háttérbe szorul. A 60-as évektől a régió intenzív iparosodásának következtében a Somló a sok évszázados bortermelő szerepe után egyre inkább a környékbeli munkások hétvégi kertjévé vált. A 2-3 ezer új szőlőbirtokos minden tapasztalat és háttér nélkül, ösztönösen művelte a néhány száz négyzetméteres szőlőjét. Ezekben az évtizedekben lényegében semmilyen eredetvédelem avagy minőségi szabályozás nem volt.1987-ben a rendszerváltást megelőzően született egy új hegytörvény, ami elsősorban a régi hegytörvényekhez nyúlt vissza. Azóta több szabályozás és törvény próbálja visszaterelni a somlói bortermelést a régi kerékvágásba
A borvidék ültetvényeinek a talaja messze nem homogén, sem a felszínen, sem pedig az alatt. Akár egymástól néhány méter távolságra is meglehetősen különböző talajadottságokat találunk, de a talaj egyes rétegeinek is eltérő az összetétele. A teljesen kifejlett szőlőnövény gyökérzete akár 10-15 méteres mélységbe is lehatol és eközben akár több vízzáró rétegen is áttör. Az egyes rétegek ásványi összetétele, tápanyag ellátottsága nagyon eltérő is lehet. Emiatt az ültetvények korának különösen nagy jelentősége van, hiszen a fiatalabb szőlőnek a gyökérzete is kisebb és kevesebb, illetve más talajrétegből táplálkozik.
A somlói talaj főbb összetevői:
Megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy bizonyos íz és illatjegyek köthetőek-e a felső talajréteg összetételéhez. Sokan a somlói borokban érezhető ásványos, olykor szinte sós ízt is a vulkanikus talajnak tulajdonítják. Szőlészeti szempontból abban viszont konszenzus van, hogy az egyes szőlőfajták számára előnyösebbek vagy hátrányosabbak bizonyos talajösszetételek.
A legmagasabb bazalttartalmú területek a Somló magasabban fekvő részein találhatóak meg, míg a hegy szoknyájának alsóbb területein inkább a homok és a lösz jellemző.
A Somló időjárása – hasonlóan a régióhoz, illetve az országhoz – kontinentális jellegű. Az éves csapadékmennyiség 650-700mm között mozog, a napsütéses órák száma pedig 1900 körül alakul. A bazalt jó hőtároló képességének köszönhetően éjszaka visszasugározza a nappal felvett hőt, amely segíti a szőlő érését. Az uralkodó szél jellemzően északnyugati. A Kisalföld felé való nyitottsága miatt gyakori a szeles idő, ami az őszi esőzések idején gyorsan szárítja a vizes fürtöket, megelőzve ezzel a gombás fertőzéseket. A Somlót ritkán éri jégkár, mivel az északnyugat felől jövő viharfelhőket a hegy ékként eltereli.
Érdekel