Magyar Zarándokút

MAGYAR ZARÁNDOKÚT ESZTERGOM-MÁRIAGYŰD 431 km  Már az El Camino után megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy végigjárjam az egyik komolyabb magyar túraútvonalat. Az Országos Kéktúra több szakaszán jártam már, nagyon monotonnak és unalmasnak találom. A Szent Jakab Zarándokút egészen az osztrák Wolfsthal-ig is csak 276 km, nem igazán jelent kihívást. Maradt a nagyon szimpatikus Magyar Zarándokút, déli irányban még nem igazán túráztam itthon. Megpróbálok majd az egyes szakaszokról a Camino-hoz hasonlóan rövid beszámolókat írni, remélem sikerül felhívnom majd sok ember figyelmét erre a nagyszerű útra és kezdeményezésre. 1. Nap Esztergom- Pilisszentlélek – Dobogókő 23 km Már reggel 8-kor a buszon ültem egy nagy sprint után, még szerencse, hogy az Árpád-híd másik oldalán van az irodám. Békésen olvasgatva tökéletes nyugalmamat csak 2 Dorogon buszra szálló idősebb hölgy zavarta meg. Konkrétan majdnem nikotinmérgezést kaptam, amikor „elsuhantak” az ülésem mellett. Soha nem értettem, hogy miként lehet egy káros szenvedélyt már kora reggel ennyire magas szinten űzni, az osztrák határ előtti magyar települések éttermeiben már reggel 9-kor cigánypecsenyét rendelő és zabáló burgenlandi parasztokat juttatták eszembe. Bár én is mindig azt az álláspontot képviseltem, ha csinálsz valamit, akkor azt tedd tiszta szívvel és teljes intenzitással…. Már Esztergomban a buszról leszállva kérdeztem meg egy nagyon kedves hölgyet, hogy merre találom a Szent Adalbert hotelt, ahol kiválthattam zarándokútlevelemet. Ezt a választ kaptam: „Hűűű, az nagyon messze van….!” Visszakérdeztem, hogy „1.000 km-en belül?” – és mindketten jót mosolyogtunk. 10 percen belül odaértem, erről ennyit kinek mi van messze…. A Bazilika előtt a Magyarok Nagyasszonya szobornál volt az első megállóm az útlevél kiváltása után. Attól függetlenül, hogy nagyon gyorsan ment a regisztráció a hotelben, eléggé elcsúsztam időben, már majdnem dél volt, amikor belekezdtem a Templom utcai emelkedőbe. A Vaskapu pihenőhely már messziről is impozáns látványt nyújt, annál nagyobb öröm volt felérni és egy korsó csapolt Dreher társaságában a gyönyörű, Dunára néző kilátásban gyönyörködni. Utamat folytatva a„Vörös Kereszt” alatti rétnél 2 km-en keresztül elveszik a jelzés, én is csak iránytű segítségével találtam vissza rá, folyamatosan DK irányába tartva. De mit csinál, akinél nincsen….? Először besétáltam az erdőbe a tisztás bal alsó sarkában, min. fél óra veszteséget okozva, rádöbbenve és átértékelve hibámat. Pilisszentlélekben már sokkal könnyebben megtaláltam a 20 éve feltárt pálos kolostorromot, ami az ősi időkben hazánk egyik szellemi és tudásközpontja volt. Itt jött utam...

Bővebben