Borban az igazság! – 7. állomás Nagyrada

Borban az igazság! – Túrasorozat 7. állomás Nagyrada

Tarts velünk! Lehetőséged lesz a túrázáson és kikapcsolódáson kívül sok optimista és életvidám emberrel megismerkedni!
Könnyed zalai gyalogtúránk után, minőségi borokat kóstolunk egy varázslatos hangulatú pincében.
A természetben együtt töltött túranapot a szívélyes vendéglátás koronázza meg a Nagyrada szívében található Cezar Pincészetben.
A részvétel szabadon választott – Kedv, Vágy és Hangulat kérdése!
Várunk Benneteket sok szeretettel!

Találkozó:
Október 07-én, szombat reggel 10:00-kor találkozunk a hévízi focipálya parkolójában.

Cím: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 15.

Budapestről 2 óra utazási idővel érdemes számolni.

Megközelítés: Budapest – M7 – 76-os út – 71-es út – Keszthely – Hévíz

Túraútvonal:
Hévíz – Egregy – Rezi – Rezi Vár – Sikalikja barlang – Csókakői sziklák – Cserszegtomaj – Hévíz szombaton 19 km Rezi vártúra
Kis-Balaton kerülés, Búbos vöcsök tanösvény vasárnap 11 km Tüskevár túra
Borkóstoló:
Cezar Pincészet http://cezarpinceszet.hu/
Idilli, festői szépségű környezetben, a Kis-Balaton tőszomszédságában, Nagyradán mintegy 100 hektáros szőlőültetvény öleli körbe a Cezar Pincészetet. A borgyártás zalai fellegvárát, a fajták, zamatok és italkülönlegességek szimbiózisának szentélyét.

Szállás:
Panzióban 40 fő
Túra részvételi díj (vasárnap estig): egyénileg fizetendő, borkóstoló 4.000 Ft, a szombat esti vacsora 2.000 Ft és szállás díj 4.000 Ft Összesen: 10.000 Ft

A bortúra sorozat linkje: https://zarandokkaland.hu/magyar-borturak/

A bor- és önismereti túra sorozat tervezett helyszínei és időpontjai:
2017/03/18-19. Badacsonyi borvidék – Szászi Pince
2017/04/08-09. Mátrai borvidék – Kovács Pincészet
2017/05/13-14. Balatonfüred – Csopaki borvidék – Homola Pincészet
2017/06/10-11. Villányi borvidék – Blum Pincészet
2017/07/29-30. Egri borvidék – Orsolya Pince
2017/09/09-10. Neszmélyi borvidék – Gottwald Borászat
2017/10/07-08. Zalai borvidék – Cezar Pincészet
2017/11/04-05. Tokaji borvidék – Tokaj Nobilis Szőlőbirtok

További információ: zarandokkaland@gmail.com
Telefon: +36302061206
Utazás:
Egyénileg vagy telekocsi rendszerben. Segítünk az autókat összeszervezni.

Étkezés:
Aki vegetáriánus, kérem tájékoztasson privát üzenetben és jelzem az igényeket a vendéglátó felé a szombat esti vacsorát illetően.
Mindenkinél legyen 2 napra elegendő hideg élelem, vásárlásra szombat reggel már nincs lehetőség illetve elegendő folyadék a szombati túrára. Javasolt mennyiség: 1,5 liter

Ruházat, felszerelés:
Kényelmes túraöltözet, több rétegben, esőkabát vagy esőponcsó, túra bakancs vagy beszálló cipő, kemény talpú rövid szárú túra cipő, túra zokni (+ tartalék mindkét napra), kamásli, 10-20 literes hátizsák, túrabot (saját igény szerint), nedves törlőkendők kicsi kiszerelésben, sapka, napszemüveg, naptej.

Zalai borvidék

A zalai szőlők az ország egyik legérdekesebb és legpoétikusabb vidékén fekszenek: mindenféle szépséges, szelíd hajlású dombokkal-völgyekkel különös termőtájat, terroir-t képeznek. A különleges világot különleges természeti környezet jellemzi. Ezen a tájon éppen ezért sosem épült ki olyan klasszikus típusú szőlő-monokultúra, mint más szőlőterületeken – a szőlők mindig a délnek futó domboldalak keleti és nyugati lejtőire települtek és fent, a domb-éleken vezető utak mentén sorakoztak hosszú sorban a vakító fehérre meszelt archaikus présházak. Az antik Pannónia óta ismert, hogy szőlőtermesztésre is kiválóan alkalmas termőtáj ez (a „terroir”): a talaj, a klíma és a művelési tradíciók együttese hozta létre a vidék borászatát. Sajnos, ahogy a mai bortérképészeti adatokból is látszik, de a szemmel fölfogható valóságból is, a festői szépségű dombokon és völgyekben egyre több a tájba besimuló, felhagyott szőlőskert látványa: a pusztulásnak indult, hajdan-híres présházak egész sora.

Történetisége szerint ez a borvidék ősidők óta a Balatonmelléki borvidékhez tartozott és elsősorban kiváló minőségű fehérborai tették a megyén túl is híressé. A borvidék 1999 óta a Balatonmelléke borvidék nevet viselte, majd 2006 óta ismét Zalai borvidék a neve – a községek elszórtan találhatók a Zalai-dombság („Szalahát”) területén. Jelenleg a borvidék termőterületi nagysága 6079 ha, melyből 4107 ha I. osztályú. A rendelkezésre álló területnek azonban csak egynegyede, 1604 ha tartozik a borvidékhez.
A borvidék klímáját az évi 700-800 mm-es csapadék jelentősen meghatározza, klíma szempontjából a kevéssé szélsőséges területek közé tartozik. A szőlőket a téli fagykárok ritkán sújtják. Fényellátása közepes, 1900-1950 óra átlagban az éves napfénytartam, viszont a terroir maga hűvösebb, átlaghőmérséklete az országos középhőmérsékleténél alacsonyabb. A szőlővidék talaja az egykori Pannon-tenger homokos-agyagos üledékeire épül fel, az üledék fölé vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, melyen agyag-lerakódásos barna erdőtalajok vagy barnaföldek képződtek – a borvidék talajtípusa ezért leggyakrabban a barna erdei talaj és a löszös vályogtalaj.
A Balatonmelléke már a filoxéravész előtt is jelentős fehérszőlőt termelő borvidék volt – meghatározó fajtái ezért a hagyományos fehérszőlő fajták voltak: Lisztes fehér (Zalában: Tótszőlő), Rakszőlő, Szlankamenka, Bakator, Csókaszőlő (Zalában: Cigányszőlő), Fehérboros (Juhfarkú). A gyökértetű vész után Zalaháton is a két vezető fehérszőlő fajta: az Olasz- és Rajnai rizling. Az Olaszrizling még ma is a Zalai borvidék leggyakoribb szőlőfajtája. A Zalai borvidéken jelenleg hivatalosan ajánlott szőlőfajták jegyzéke: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Kékfrankos, Királyleányka, Merlot, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Pinot noir, Rajnai Rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Tramini.
A Zalai borvidéken engedélyezett szőlőfajták jegyzéke: Furmint, Hárslevelű, Kékoportó, Kövidinka, Pátria, Zöld veltelini, Zweigelt
A zalai tájat mindig is a szőlők tették híressé és emlékezetessé, a magyar kultúrát minden elemében hordozó tájjá: a történelmi Zala megyében 1860-ban 34 000 borházat és pincét számoltak össze. A táj erre int, ezt is üzeni mindannyiunknak: látogassunk ide, „hallgassuk” meg tanácsait, értsük meg üzenetét!
A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsa 2008-ban került Nagyradára. A Zalai borvidéken a 2008-as átalakulások miatt a régi 16 hegyközségből jelenleg négy hegyközség működik: Zalaszentgróti Hegyközség (székhelye Zalaszentgrót, területe 555 ha, taglétszáma 1272 fő), Zalakaros Térsége Egyesült Hegyközség (székhelye Nagyrada, területe 329 ha, taglétszáma 811 fő), Nagykanizsai Hegyközség (székhelye Nagykanizsa, területe 330 ha, taglétszáma 2371 fő) és a Kerka- és Muramenti Hegyközség (székhelye Csörnyeföld, területe 391 ha, taglétszáma 1988 fő).

kis-balaton

Kis-Balaton

A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt.
Valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők során hordalékkal feltöltődött, és lápos sás- és nádtengerré vált. Szigorúan őrzött természetvédelmi terület, különösen gazdag a madárvilága. A Kányavári-szigeten kialakított Búbos vöcsök tanösvény kísérő nélkül, szabadon látogatható.
A Kis-Balaton az 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, és a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Kis-Balaton fokozottan védett területeire csak előzetes engedéllyel és kísérővel szabad bemenni. A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság a Kis-Balaton területén a természeti értékek megismerésére szakavatott vezetővel csónaktúrát, les sátrakból természetfotózást, madármegfigyelő túrát tart.
A táj szépségeit, miliőjét Fekete István ismertette és szerettette meg Tüskevár című regényével. Az írónak állított emléket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága azzal, hogy egykori kedvenc tartózkodási helyén, a Diás-szigeten a nemzeti parkok napján felavatták a Fekete István-emlékhelyet (megközelíthető Fenékpuszta felől, a gátrendszeren keresztül). A kutatóház mellett felépítették a halászok egykori nádkunyhóját, és stílszerűen Matula-kunyhónak nevezték el. Érdekessége, hogy a Tüskevár leírásai és egy 1950-ből származó fénykép alapján építették meg, pontosan úgy, ahogyan azt Fekete István, a híres ifjúsági regényében lefestette.

matula_bacsi_kunyhoja

Kialakulása

Geomorfológiailag, de főleg geológiai szempontból kevésbé látványos ez a lápos, mocsaras vidék. Kialakulása azonban szorosan kötődik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával. Az 1922-es vízrendezést követően kb. fél négyzetkilométeres víztükre maradt a Kis-Balatonnak. Helyreállítása, újbóli elárasztása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe.
Nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magas sásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara (Wolffia arrhiza); a csak nagykiterjedésű lápvidékeken előforduló, igen ritka, védett lápi csalán ( Urtica kioviensis) és számos orchideafaj. Kiemelt érték továbbá a kis holdruta (Botrychium lunaria), a gázló (Hydrocotyle vulgaris) és a kálmos (Acorus calamus). A Föld természetes élőhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegető jelenség. A Kis-Balaton vízi világa szerencsére megőrizte ezt a típusú élőhelyet, a rá jellemző Európa-szerte ismert állatvilágával együtt.

Kányavári-sziget

A Kányavári-szigetet a Zala folyó és a Kis-Balaton nyugati víztározója zárja közre. Csak gyalogosan közelíthető meg, a Zala fahídján át.
A szigeten sétautak, pihenő-, szalonnasütő helyek, játszóterek vannak kialakítva. A sziget partján körben, a jeggyel rendelkező horgászok hódolhatnak kedvenc időtöltésüknek.
Két kilátóból tekinthetünk rá a Hídvégi-tóra és környékére. A Kis-Balaton hírnevét elsősorban az itt fészkelő madárfajoknak köszönheti, bár az itt található számtalan növény-és állatfaj önmagában is indokolttá tenné a védelmet. A költőfajok mellett nagy jelentőségűek az átvonuló és az itt telelő madárfajok – főként réce – és lúdfélék.
A szigeten alakította ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a Búbos vöcsök tanösvényt.(Megközelíthető a Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról). A közel két kilométer hosszúságú sétaút szabadon látogatható. 13 állomása főként a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik – a táblák mindegyike egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadózók stb) mutat be – de megismerkedhet a látogató az itt élő denevérfajokkal is.
A Kányavári-szigetről jól megfigyelhető a Kis-Balaton madárvilága, főleg nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó, sitke fordul elő gyakran.
Kb: 250 madárfajt figyeltek meg itt, ebből közel 150 itt is fészkel.

rezi_var

Búbos vöcsök tanösvény

A Balatoni Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területén, a Kis-Balaton tájegységén található, Kányavári-szigeten alakították ki a Búbos vöcsök tanösvényt.
A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható 1-1.5 óra alatt végigjárható sétaút 13 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik.
A táblák mindegyike egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadózók stb) ismertet.
A sétaút nem feledkezik meg a térség denevérfaunájáról, valamint a Kis-Balatonnal kapcsolatos vízügyi tevékenységekről sem.
A tanösvény jelképének a gyakran látható búbos vöcsök szolgált alapul (Podiceps cristatus).

 

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.