Tarts velünk! Lehetőséged lesz a túrázáson és kikapcsolódáson kívül sok optimista és életvidám emberrel megismerkedni!
Könnyed mecseki gyalogtúránk után, minőségi borokat kóstolunk egy varázslatos hangulatú pincében.
A természetben együtt töltött túranapot a szívélyes vendéglátás koronázza meg a Villánykövesd szívében található Blum Pincészetben.
A részvétel szabadon választott – Kedv, Vágy és Hangulat kérdése!
Várunk Benneteket sok szeretettel!
Találkozó:
Június 10-én, szombat reggel 10:00-kor találkozunk a palkonyai műemlék Körtemplom parkolójában.
Cím: 7771 Palkonya, Fő u.74.
Budapestről 2,5 óra utazási idővel érdemes számolni.
Megközelítés: Budapest – M6 – M60 – Kozármisleny – Palkonya
Túraútvonal:
Palkonya Körtemplom – Palkonya Pincesor – Borzsongás út – Vylyan Pincészet – Teleky présház – Csillag völgy – Művésztelep, Szoborpark – Tiffán Pince – Villányi történelmi pincesor – Polgár Pince – Villánykövesd szombaton 20 km
Kalandozások Szársomlyó környékén vasárnap 10 km
Borkóstoló:
Blum Pincészet http://www.blumpince.hu/
Népi építészetünk egyik páratlan szépségű értéke, a villánykövesdi pincesor, Villánytól 3 km-re található. Lakói szőlészettel, borászattal foglalkoznak évszázadok óta. A falu határában, a délibb oldalában terül el a mintegy 70 épületből álló, műemlék védelmileg védett pincefalu.
A borkészítés mesterségét egykor édesapjától tanulta el Blum János, ma már lányai segítik a vállalkozást, mely több borversenyen elért arany-, ezüst-, és bronzéremmel is büszkélkedhet.
Villányi borvidéken biztos alapokat adott a fejlődéshez a hagyomány tisztelete. A táj értékéhez tartoznak a palkonyai, villánykövesdi, villányi, nagyharsányi, kisharsányi műemlék pincesorok, a siklósi körzet szórt dűlő pincéi, présházai, melyek több száz éve nagy technológiai jelentőséggel bírtak, ma a vendégvárás legfontosabb helyszínei.
A hagyományhoz tartozik a Kadarka, a Portugieser, vagy a siller bor jelenléte is. A Villányi borvidék azonban arra is képes, hogy a hagyomány tisztelete mellett folyamatosan megújuljon.
A helyi bortermelő gazdák borversenyek, kiállítások rendszeresen díjazott szereplői. Eddig hat alkalommal tüntettek ki villányi borászt, illetve pincészetet az „Év Bortermelője” és az „Év Pincészete” címmel. A Villányi borvidéknek tagadhatatlan tulajdonsága, hogy elégséges számban vannak jelen, jelentős szellemi erőt képviselő pincészetek és azok szakemberei. A birtokalapító generáció mellett a második generáció is jelentős erőt képvisel.
Szállás:
Féltető alatt hálózsákban vagy sátorban 25 fő, falusi vendégházban 25 fő
Túra részvételi díj (vasárnap estig): egyénileg fizetendő, borkóstoló 5.000 Ft, a szombat esti vacsora 3.000 Ft és szállás díj vendégházban 5.000 Ft Összesen: 13.000 Ft
Az bortúra sorozat linkje: https://zarandokkaland.hu/magyar-borturak/
A bor- és önismereti túra sorozat tervezett helyszínei és időpontjai:
2017/03/18-19. Badacsonyi borvidék – Szászi Pince
2017/04/08-09. Mátrai borvidék – Kovács Pincészet
2017/05/13-14. Balatonfüred – Csopaki borvidék – Homola Pincészet
2017/06/10-11. Villányi borvidék – Blum Pincészet
2017/07/29-30. Egri borvidék – Orsolya Pince
2017/09/09-10. Neszmélyi borvidék – Gottwald Borászat
2017/10/07-08. Zalai borvidék – Cezar Pincészet
2017/11/04-05. Tokaji borvidék – Tokaj Nobilis Szőlőbirtok
További információ: zarandokkaland@gmail.com
Telefon: +36302061206
Utazás:
Egyénileg vagy telekocsi rendszerben. Segítünk az autókat összeszervezni.
Étkezés:
Aki vegetáriánus, kérem tájékoztasson privát üzenetben és jelzem az igényeket a vendéglátó felé a szombat esti vacsorát illetően.
Mindenkinél legyen 2 napra elegendő hideg élelem, vásárlásra szombat reggel már nincs lehetőség illetve elegendő folyadék a szombati túrára. Javasolt mennyiség: 1,5 liter
Ruházat, felszerelés:
Kényelmes túraöltözet, több rétegben, esőkabát vagy esőponcsó, túra bakancs vagy beszálló cipő, kemény talpú rövid szárú túra cipő, túra zokni (+ tartalék mindkét napra), kamásli, 10-20 literes hátizsák, túrabot (saját igény szerint), nedves törlőkendők kicsi kiszerelésben, sapka, napszemüveg, naptej.
Villányi borvidék
Hazánk vörösbor termelését könnyebb megérteni, ha kézenfekvő hasonlat áll rendelkezésünkre: ez Franciaország. Mindenki ismeri Medoc-ot. Borstílusára nagyon hasonlít a villányi borvidék borstílusa. St. Emilion és Pomerol boraira Szekszárd borai emlékeztetnek. Burgundia pedig mind klímában, mind talajban hasonlóságot mutat az egri borvidékkel. Ez utóbbiban a fajtára utaló hasonlóság annyi, hogy hazánkban itt születnek a legjellegzetesebb pinot noir borok. Hogy ez miért a villányi borvidéknél kerül közlésre? Egy bevezetőben valószínű mindezt átugraná az olvasó, mint a statisztika jellegű információkat általában szoktuk. Ha viszont tudjuk a helyét legjelentősebb vörösbor termő vidékünknek, a többi pozicionálása könnyebb lesz.
Villány nagyon népszerű a belföldi borfogyasztók között. Mi a vonzereje e tájnak? Az emberközelség az igazi vonzerő, valamint az a presztizs, amivel a legdrágább vörösborok termőhelye rendelkezhet. A minőség itt vált először összemérhetővé azoknak az európai borvidékeknek borával, amelyek hasonló stílusban termelnek. Micsoda reklámérték, s egyáltalán milyen nagy szó ez egy kevésbé ismert európai országban!
A villányi borok (mindig beleértve a borvidék teljes területét) “leg-borok” lettek a magánpalackozás kezdeti időszakában, a külföldi befektetők vonzásában, a cserzőanyag uralta íz kép kialakításában és végül az árban is. Nem véletlen tehát, hogy ma a vörösborokat szerte az országban a szerint minősítik, hogy van-e olyan sűrű, mint a villányi, van-e olyan tartós, mint a villányi és olyan drága-e mint a villányi. Hogy ez végső soron jó-e, nem tisztünk eldönteni. Az itt kialakult bor stílus, ha bizonyos szempontokból vitatható is – mértékadó lett a magyar vörösbort fogyasztók számára, és nem alaptalanul.
Fehér borok tekintetében már más a kép. Ahhoz, hogy valaki itt délen jó sav-alkohol egyensúlyt mutató (és pince-trükkök nélkül készült) fehér bort készítsen, nagyon kell figyelni elsősorban a szüret időpontjára, de még sok más tényezőre is. Hogy Siklós vidékén lehetséges szép fehér borokat készíteni az tény, ezt a gazdák évszázadok óta bizonyítják. Hogy itt könnyebb kitűnő vörösbort készíteni, mint fehéret, az is tény.
Nagyharsányi művésztelep, Szoborpark
A nonfiguratív szobrokkal teli bánya öböl megkapó látványt nyújt. A Szársomlyó–hegy elhagyatott kőbányájában 1967-től alkottak olyan szobrászok, akiknek kísérletezési szándéka messze túlmutatott az akkori köztéri szobrászat lehetőségein.A fiatal művészek kezdeményezését az akkori helyi és megyei vezetés felkarolta, a kőbányához közeli Gyimóthy-villát felújították, a művészek rendelkezésére bocsátották, és 1968-ban nyugati mintára hivatalosan is létrehozták a Baranyai Alkotótelepeket.
1970-től a villányi művésztelepen alkotók csoportja nemzetközivé vált és a szobrászat került a középpontba. A Szoborpark helyben készített műalkotásainak száma folyamatosan nőtt.
A bányakatlan sziklafalai, a fűvel benőtt hatalmas bányaudvar, a gyönyörű panoráma mind azt sugallták, hogy a hely nem csupán a szobrok faragásának helyszíne legyen, hanem a művek ebbe az attraktív térbe is készüljenek. A bányában megjelentek a valóban a hely léptékéhez igazodó plasztikák, amik az egyre szaporodó és az itt folyó munkára rácsodálkozó turisták szeme láttára alakultak.
A szobrok “kiállítássá” rendezésére az 1980-as évek elején nagyszabású környezetalakító munka kezdődött el a szimpóziumok keretében. Magyarországon addig nem készült olyan funkcionális land-art alkotás, amelyet képzőművész hozott volna létre. Általában más tervezi a szobrot, megint más a környezetet hozzá, s más a kivitelező.
Közös tervezéssel alakult ki a szoborpark kibővített területének jelenlegi elrendezése. A hegy déli oldalára a bányaöböl bal oldali fordulópontjától juthatunk el, ahonnan két út ágazik el. Az egyik az úgynevezett felső-sétányra, a másik pedig a színház- és pihenőtérbe visz el. A szabadtéri színház földkaréja mögött húzódik az alsó sétány.
A 90-es évek elején valósult meg a „Szobrokat a ledöntött, politikai emlékművek helyére” akció. Magyarország több városába készítettek itt magyar és külföldi művészek az eltávolított politikai emlékművek helyére köztéri szobrokat. Három Ország I. Szobrászati Szimpóziuma, az osztrák-magyar-szlovák közös kőszobrász szimpózium tagjai a három ország találkozási pontján helyeztek el szoborcsoportot.
Egy rendkívül hatékony, és új formájú művészképzés indult el a kilencvenes évek elején. Magánkezdeményezésre megalakult a Képzőművészeti Mesteriskola, már diplomával rendelkező fiatal művészek számára, mesterségük gyakorlati tudásának fejlesztésére kerámia, szobrászat, kőszobrászat, festő és fémszobrászat szakkal. A Mesteriskola azóta beintegrálódott a Pécsi Tudományegyetem oktatási rendszerébe. A fiatal szobrászok három évig gyakorlatilag mesterükkel együtt “élve” dolgoztak a Szoborparkban.
Szársomlyó
A hegy 1944 óta védelem alatt áll – mint a magyar kikerics egyetlen hazai termőhelye – , majd 1991-től az északi és a déli oldal is fokozott védelmi oltalmat kapott, így csak engedéllyel és kísérővel látogatható.
A hetvennél is több itt tenyésző védett növényfaj közül, a megszűnt kétforintos hátoldalát díszítő magyar kikerics a hegy talán legismertebb botanikai ritkasága.
A Villányi-hegység fokozottan védett fajainak száma 7, míg a védetteké 101. A Szársomlyóról 75 védett fajt közöltek, ebből fokozottan védett 5 faj.
Magyarországon előforduló védett fajok közül 7 faj kizárólag a Villányi-hegységben él:
közülük is 4 faj kizárólag a Szársomlyón:
A hegységből eddig megismert 1027 növényfaj 10.5 %-a (108 faj) védett vagy fokozottan védett. Bizonytalan előfordulású: kipusztult, vagy legalábbis régóta nem figyeltek meg 13 fajt.
Levéltári adatok szerint a hegyet rendszeresen kezelték: Ősszel kivonult a falu apraja-nagyja és minden cserjét, szúrós gazt kiirtott a hegyen, és egyszer télen fel is égették.
Tavasztól-őszig legeltették kb. 30 birkával, de ezek sem mindig a hegyen tartózkodtak, mert a falunak máshol is voltak legelői. A hegy területén az eddigiekben vázolt környezeti tényezőktől függően és velük szoros kapcsolatban négyféle természetes növénytársulás alakult ki.
